Főoldal / GYIK

Gyakori kérdések

Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő szakmai kérdéseket. Ha nem találja a választ, keressen minket bizalommal a kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül.

Azbesztmentesítés

Mi az azbeszt, és miért veszélyes?

Az azbeszt természetes eredetű, rostos ásványi anyag, amelyet korábban hőállósága és szigetelő tulajdonságai miatt széles körben használtak. A levegőbe kerülő, belélegzett rostjai súlyos betegségeket, köztük tüdőrákot, mellhártyadaganatot és azbesztózist okozhatnak. A megbetegedések akár évtizedekkel a kitettség után jelentkezhetnek.

Forrás: WHO-tájékoztató

Milyen építőanyagokban fordulhat elő azbeszt?

Régi tetőpalákban, hullámpalákban, homlokzatburkolatokban, cső- és kazánszigetelésekben, tűzvédelmi lapokban, valamint egyes padlóburkolatokban is előfordulhat. Lakóépületekben, iskolákban, közintézményekben és ipari létesítményekben egyaránt jelen lehet.

Forrás: WHO – az azbeszt előfordulása

Honnan tudható, hogy egy anyag azbesztet tartalmaz?

A megjelenés önmagában nem ad biztos választ. Az épület dokumentációja és az anyag gyártási adatai segíthetnek, bizonytalan esetben szakszerű mintavétel és laboratóriumi vizsgálat szükséges. A mintavételt érdemes szakemberre bízni, mert az anyag megbontása rostokat szabadíthat fel.

Forrás: HSE – gyakori kérdések

Minden azbeszttartalmú anyagot azonnal el kell távolítani?

A teendőt az anyag állapota, elhelyezkedése és a tervezett használat alapján kell meghatározni. Az ép, kötött és háborítatlan anyag esetében szakértői állapotfelmérés és rendszeres ellenőrzés jöhet szóba. Sérülés, porlás, illetve az anyagot érintő felújítás vagy bontás esetén a beavatkozást előzetesen meg kell tervezni.

Forrás: NNGYK – környezet-egészségtani tájékoztató

Miért kockázatos az azbesztes pala házilagos bontása?

A törés, vágás, fúrás és csiszolás belélegezhető rostokat juttathat a levegőbe. A szennyeződés a környezetbe és a ruházatra is kerülhet. A biztonságos eltávolításhoz szakismeret, megfelelő munkamódszer, védőfelszerelés és előre megszervezett hulladékkezelés szükséges, ezért célszerű azbesztmentesítésben jártas kivitelezőt megbízni.

Forrás: HSE – munkavégzés azbeszt közelében

Mit tegyünk, ha felújítás közben azbesztgyanús anyagot találunk?

Állítsuk le az érintett munkát, és akadályozzuk meg a terület további használatát, illetve az anyag bolygatását. Kérjünk szakértői vizsgálatot. A keletkezett port ne söpörjük fel, és ne takarítsuk háztartási porszívóval, mert ezzel továbbterjedhet a szennyeződés.

Forrás: HSE – teendők váratlan azbesztészleléskor

Hogyan zajlik a szakszerű azbesztmentesítés?

A munkát felmérés, kockázatértékelés és munkaterv készítése előzi meg. Ezt követi a munkaterület biztosítása, a porkibocsátást csökkentő eltávolítás, a hulladék zárt csomagolása és elszállítása, majd a terület tisztítása és az előírt ellenőrzések elvégzése.

Forrás: 40/2025. NGM rendelet

Engedélyköteles az azbesztmentesítés?

Magyarországon az azbesztbontást vagy azbesztmentesítést végző munkáltatónak főszabály szerint munkavédelmi hatósági engedélyt kell kérnie, a tervezett kezdés előtt harminc nappal benyújtott kérelemmel. Meghatározott, igazoltan alacsony kitettségű tevékenységeknél kivétel alkalmazható. Az adott munka feltételeit a kivitelezőnek előzetesen tisztáznia kell.

Forrás: Az engedélyezés szabályai

Bent lehet maradni az épületben a munkálatok alatt?

Ezt a munkaterület elhelyezkedése, az alkalmazott technológia és a biztonságos elkülönítés lehetősége alapján kell eldönteni. Az érintett területről a lakókat és más használókat távol kell tartani. Előfordulhat, hogy egyes helyiségeket vagy az egész épületet ideiglenesen ki kell üríteni.

Forrás: NNGYK – környezet-egészségtani tájékoztató

Mire kell különösen figyelni iskolák, irodák és más intézmények esetében?

A munkát az intézmény működésével összehangolva kell megszervezni. Előre tisztázni kell a lezárásokat, a közlekedési útvonalakat, az érintett helyiségek használatát és az újranyitás feltételeit. A dolgozók, látogatók és gyermekek védelméhez megfelelő tájékoztatás és a munkaterület hozzáférésének korlátozása szükséges.

Forrás: NNGYK – intézményi módszertani ajánlás

Mi történik a lebontott azbeszttartalmú anyaggal?

Az eltávolított anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni. Megfelelően lezárt, jelölt csomagolásban, szabályos szállítással kell eljuttatni az átvételére jogosult hulladékkezelőhöz. Az átvevőhelyet és az átvétel feltételeit már a bontás előtt egyeztetni kell.

Forrás: 40/2025. NGM rendelet

Mennyibe kerül az azbesztmentesítés?

A pontos költséghez ismerni kell az anyag fajtáját, állapotát, mennyiségét és hozzáférhetőségét. Az árat befolyásolja a szükséges elhatárolás, az állványozás, a csomagolás, a szállítás, a hulladékkezelés és az ellenőrző vizsgálatok köre is. Érdemes tételes ajánlatot kérni, amelyből az is kiderül, hogy a helyreállítás vagy az új tető elkészítése szerepel-e az árban.

Mennyi időt vesz igénybe a teljes folyamat?

Az időtartam a felmérés, a vizsgálatok, az engedélyezés, a kivitelezés és az átadás időigényéből áll össze. A helyszíni bontás hosszát a mennyiség és a munkakörülmények határozzák meg. Engedélyköteles munkánál a kezdés előtt harminc nappal beadandó kérelemmel is számolni kell az ütemezésben.

Forrás: Az engedélyezés szabályai

Hogyan válasszunk azbesztmentesítő vállalkozást?

Kérjünk hasonló munkákból származó referenciákat, tételes ajánlatot és tájékoztatást az alkalmazott technológiáról. Tisztázzuk az adott munkára vonatkozó engedélyezést, a szakmai felkészültséget, valamint a hulladékszállító és az átvevőhely adatait. A szerződésben szerepeljen az átadáskor rendelkezésre bocsátott dokumentumok köre is.

Forrás: Az engedélyezés szabályai

Hogyan igazolható, hogy a terület ismét használható?

Az átadás feltételeit a munkatervben kell meghatározni, és a munka végén ellenőrizni kell a megfelelő tisztítást, valamint az azbesztexpozíciós kockázat megszűnését. Az előírt esetekben levegőtisztasági vizsgálat is szükséges. Megrendelőként kérjük el az elvégzett munkák dokumentációját, a hulladékátadás igazolását és az elkészült mérési jegyzőkönyveket.

Forrás: 40/2025. NGM rendelet

Tűzkármentesítés

Mit jelent a szakszerű tűzkármentesítés?

A tűzkármentesítés nem egyszerű takarítás. Olyan speciális helyreállítási folyamat, amelynek célja a tűzeset következtében keletkezett korom-, füst- és egyéb szennyeződések eltávolítása, a másodlagos károk mérséklése, valamint az épület és a berendezések lehetőség szerinti megmentése.

A szükséges beavatkozások köre mindig a károsodás mértékétől és a helyszíni körülményektől függ.

Miért szükséges a tűzkármentesítés, ha a tűz csak egy helyiséget érintett?

A füst és a korom az épület légmozgásával olyan helyiségekbe is eljuthat, amelyeket a tűz közvetlenül nem érintett.

A szennyeződés lerakódhat a falakon, mennyezeteken, berendezési tárgyakon, szellőzőrendszerekben és nehezen hozzáférhető szerkezeti részeken is.

A tényleges szennyezettség mértéke ezért nem minden esetben állapítható meg pusztán szemrevételezéssel.

Milyen egészségügyi kockázatot jelenthet a tűz után visszamaradt korom?

A korom összetétele az elégett anyagoktól és az égési körülményektől függ. Tartalmazhat egészségre káros vegyületeket, például policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH), illetve más veszélyes égéstermékeket.

A szennyezett felületek szakszerűtlen tisztítása a lerakódott részecskék ismételt levegőbe kerülését okozhatja.

A kockázatok megítéléséhez szükség esetén megfelelő mintavétel és laboratóriumi vizsgálat indokolt.

Elegendő a korom eltávolításához a hagyományos takarítás?

Általában nem.

A hagyományos tisztítási módszerek bizonyos szennyeződéseket eltávolíthatnak, de a korom egyes felületekbe és porózus anyagokba mélyen bejuthat.

Nem megfelelő tisztítási eljárással a szennyeződés továbbterjedhet, illetve egyes felületeken maradandó károsodás keletkezhet.

A tisztítási technológiát ezért az érintett anyagokhoz és a szennyeződés jellegéhez kell megválasztani.

Miért fontos a gyors beavatkozás tűzeset után?

A korom és az égéstermékek bizonyos körülmények között korróziós folyamatokat indíthatnak el a fémfelületeken, elektromos berendezéseken és gépeken.

Az oltás során felhasznált víz további károkat okozhat az épületszerkezetekben és a berendezésekben.

A mielőbbi állapotfelmérés és a szükséges kárenyhítő intézkedések csökkenthetik a további károsodás mértékét.

Megmenthetők a tűzben megsérült gépek és berendezések?

Bizonyos esetekben igen.

A közvetlen hőhatástól megkímélt, de korommal vagy füsttel szennyeződött gépek, műszaki berendezések és egyéb eszközök megfelelő technológiával helyreállíthatók lehetnek.

A helyreállíthatóságot a károsodás jellege, a berendezés műszaki állapota, a szennyezettség mértéke és a várható költségek alapján kell megítélni.

Hogyan távolítható el a tűz után visszamaradó kellemetlen szag?

A füstszag megszüntetése nem azonos annak illatosítószerekkel történő elfedésével.

A tartós eredményhez elsősorban a szennyeződés forrását kell megszüntetni, majd szükség szerint speciális szagtalanítási eljárásokat alkalmazni.

A megfelelő technológia kiválasztása az érintett anyagoktól, a szennyezettség mértékétől és az épület adottságaitól függ.

Milyen problémákat okozhat az oltóvíz?

Az oltóvíz bejuthat a falazatokba, födémekbe, padlószerkezetekbe és szigetelőanyagokba.

A visszamaradó nedvesség kedvezőtlenül befolyásolhatja az épületszerkezetek állapotát, és megfelelő körülmények között penészesedést is előidézhet.

A tűzkármentesítés részeként ezért szükség lehet nedvességmérésre és gépi épületszárításra.

Minden tűzkár után szükséges a teljes épület mentesítése?

Nem feltétlenül.

A szükséges beavatkozás mértékét az égéstermékek terjedése, a szennyezett felületek elhelyezkedése, valamint az épület műszaki adottságai határozzák meg.

Egyes esetekben elegendő a helyileg korlátozott mentesítés, más esetekben a szennyeződés kiterjedtebb beavatkozást indokolhat.

Mikor indokolt a károsodott anyagok eltávolítása a tisztítás helyett?

Amennyiben az anyag szerkezete jelentősen károsodott, vagy a szennyeződés megfelelő eredménnyel nem távolítható el, a bontás és az anyagcsere lehet a célszerű megoldás.

A döntés során a műszaki megvalósíthatóságot, az egészségvédelmi szempontokat és a gazdaságosságot egyaránt mérlegelni kell.

Megtéríti a biztosító a szakszerű tűzkármentesítés költségeit?

Ez az adott biztosítási szerződés feltételeitől és a káresemény körülményeitől függ.

A biztosítók a kárrendezés során eltérően ítélhetik meg az egyes mentesítési, tisztítási és helyreállítási munkálatok szükségességét, illetve elszámolhatóságát.

A DRYCON Hungary Kft. ezért a munkálatok megkezdése előtt javasolja a tervezett beavatkozások és azok költségeinek egyeztetését a biztosítóval.

A szakszerű mentesítés műszaki indokoltsága önmagában nem jelent automatikus biztosítói költségvállalást.

Mi történik, ha a biztosító nem fogadja el a javasolt mentesítési technológiát?

Ilyen esetben célszerű tisztázni az elutasítás szakmai vagy szerződéses indokait.

A mentesítési munkálatok szükségessége műszaki dokumentációval, állapotfelméréssel és indokolt esetben független szakértői vizsgálattal is alátámasztható.

A biztosító álláspontja és a műszakilag indokolt helyreállítási megoldás között azonban lehet eltérés.

A DRYCON Hungary Kft. nem vállal garanciát a biztosítói költségtérítés elfogadására.

Hogyan állapítható meg a tűzkármentesítés várható költsége?

A költség többek között a károsodott terület nagyságától, a szennyezettség jellegétől, az érintett anyagoktól és a szükséges technológiai beavatkozásoktól függ.

A pontos költség meghatározásához rendszerint helyszíni felmérés szükséges.

A DRYCON Hungary Kft. a rendelkezésre álló információk alapján műszaki megoldási javaslatot és egyedi árajánlatot készít.

Mennyi időt vesz igénybe a tűzkármentesítés?

A munkálatok időtartama jelentős eltéréseket mutathat.

Egy kisebb, korlátozott szennyeződés mentesítése viszonylag rövid idő alatt elvégezhető, míg egy összetett épület- vagy ipari tűzkár helyreállítása több munkafázist is igényelhet.

A szükséges időtartam a helyszíni állapotfelmérést és a munkaterjedelem meghatározását követően becsülhető meg.

Milyen esetekben érdemes a DRYCON Hungary Kft.-hez fordulni?

Elsősorban olyan tűzkárok esetén, amikor a károsodás túlmutat a hagyományos takarítás vagy egyszerű építőipari helyreállítás keretein.

Különösen indokolt lehet a szakszerű felmérés jelentős koromszennyeződés, összetett épületszerkezeti károk, ipari berendezések érintettsége vagy nagymértékű oltóvízkár esetén.

Társaságunk a károsodás jellegének és a helyreállítás műszaki lehetőségeinek figyelembevételével tesz javaslatot a szükséges beavatkozásokra.

Fontosnak tartjuk, hogy ügyfeleink a műszaki lehetőségek mellett a várható költségekkel és a biztosítói kárrendezés esetleges korlátaival is tisztában legyenek.

Vízkármentesítés

Mit jelent a szakszerű vízkármentesítés?

A vízkármentesítés nem csupán a látható víz eltávolítását jelenti. Célja az épületbe jutott nedvesség feltárása, szükség szerinti eltávolítása, valamint a további károsodások megelőzése.

A folyamat magában foglalhatja a műszeres nedvességmérést, az épületszerkezetek szárítását, a szennyeződések eltávolítását és az érintett felületek helyreállítását.

A szükséges beavatkozások minden esetben a károsodás jellegétől és mértékétől függenek.

Miért nem elegendő a látható víz eltávolítása?

A víz a burkolatok alá, a falazatokba, a födémekbe és a hőszigetelő rétegekbe is bejuthat.

Ezekben a szerkezetekben a nedvesség hosszabb ideig visszamaradhat, miközben a felületek már száraznak tűnnek.

A rejtett nedvesség később burkolatkárosodást, kellemetlen szagokat, penészesedést és egyéb épületfizikai problémákat okozhat.

Hogyan állapítható meg, hogy az épületszerkezetek átnedvesedtek?

A nedvesség jelenléte és eloszlása különböző műszeres vizsgálatokkal mérhető fel.

A megfelelő mérési módszer kiválasztása az építőanyagoktól, a szerkezet kialakításától és a feltételezett nedvességforrástól függ.

A műszeres diagnosztika segítségével meghatározható a szárítás szükségessége és a beavatkozás várható terjedelme.

Miért fontos a gyors beavatkozás vízkár esetén?

A tartós nedvesség károsíthatja az építőanyagokat, a burkolatokat és a berendezéseket.

Megfelelő körülmények között a nedves felületeken mikrobiológiai szennyeződés, többek között penészesedés is kialakulhat.

A mielőbbi állapotfelmérés és a megfelelő kárenyhítő intézkedések csökkenthetik a másodlagos károk kialakulásának kockázatát.

Mit jelent az épületszerkezetek gépi szárítása?

A gépi épületszárítás során speciális berendezésekkel segítjük elő az építőanyagokban és szerkezetekben visszamaradt nedvesség eltávolítását.

A szárítás történhet például kondenzációs vagy adszorpciós páramentesítéssel, illetve meghatározott szerkezetek esetében célzott légáramoltatással.

A technológia kiválasztását a szerkezet kialakítása, az átnedvesedés mértéke és a műszaki adottságok határozzák meg.

Mi az esztrichszárítás, és mikor szükséges?

Az esztrichszárítás a padlószerkezetbe, különösen az esztrichréteg alatti szigetelésbe jutott nedvesség célzott eltávolítását jelenti.

Csőtörés vagy jelentősebb elázás esetén a víz a padlóburkolat alatt nagyobb területen is szétterjedhet.

Bizonyos esetekben speciális szárítási technológiával a nedvesség a teljes padlószerkezet elbontása nélkül is eltávolítható.

Ennek lehetőségét és indokoltságát műszaki vizsgálat alapján kell meghatározni.

Minden vízkár esetén szükséges az épület gépi szárítása?

Nem.

Kisebb mértékű, felületi nedvesedés esetén elegendő lehet a természetes száradás és a megfelelő szellőztetés.

Jelentősebb átnedvesedésnél, különösen zárt vagy többrétegű épületszerkezetek esetében azonban a természetes száradás nem feltétlenül biztosít megfelelő eredményt.

A gépi szárítás szükségességéről célszerű műszeres vizsgálat alapján dönteni.

Mennyi ideig tart egy épület kiszárítása?

A szárítás időtartama az érintett építőanyagoktól, a szerkezet vastagságától, a nedvesség mennyiségétől és az alkalmazott technológiától függ.

A folyamat néhány naptól akár több hétig is eltarthat.

A szárítás befejezését nem kizárólag az eltelt idő, hanem az elvégzett ellenőrző nedvességmérések eredményei alapján célszerű meghatározni.

Kialakulhat penészesedés egy korábban elázott épületben?

Igen.

A tartósan nedves építőanyagok és felületek megfelelő körülményeket teremthetnek a penészgombák megtelepedéséhez.

A penészesedés nem minden esetben jelentkezik azonnal, és előfordulhat rejtett szerkezetekben, burkolatok mögött is.

A megelőzés alapvető feltétele a nedvességforrás megszüntetése és az érintett szerkezetek megfelelő kiszárítása.

Elegendő a penészes felületek fertőtlenítése?

Önmagában általában nem.

Amennyiben a penészesedést kiváltó nedvesség továbbra is jelen van, a probléma ismételten kialakulhat.

A megfelelő beavatkozásnak ezért a kiváltó ok feltárására, a nedvesség megszüntetésére és a szennyezett anyagok szükség szerinti tisztítására vagy eltávolítására is ki kell terjednie.

A fertőtlenítés önmagában nem helyettesíti a szakszerű nedvességmentesítést.

Megmenthetők a vízkárt szenvedett burkolatok és épületszerkezetek?

Bizonyos esetekben igen.

A károsodás mértékétől és az érintett anyagoktól függően egyes épületszerkezetek gépi szárítással helyreállíthatók lehetnek.

Más esetekben, például jelentős szerkezeti károsodás vagy eltávolíthatatlan szennyeződés esetén, a bontás és az anyagcsere jelentheti a megfelelő megoldást.

A helyreállíthatóságot minden esetben egyedileg kell megítélni.

Megtéríti a biztosító a vízkármentesítés és az épületszárítás költségeit?

Ez a biztosítási szerződés feltételeitől, a káresemény okától és a biztosító kárrendezési gyakorlatától függ.

A különböző biztosítások eltérő feltételekkel nyújthatnak fedezetet a csőtörésből, beázásból vagy más vízkárokból eredő helyreállítási költségekre.

A gépi épületszárítás szükségességét és költségeinek elszámolhatóságát a biztosító külön is vizsgálhatja.

A műszakilag indokolt beavatkozás nem jelent automatikus biztosítói költségtérítést.

A DRYCON Hungary Kft. ezért a tervezett munkálatok és azok költségeinek előzetes egyeztetését javasolja a biztosítóval.

Mi történik, ha a biztosító nem tartja indokoltnak a gépi épületszárítást?

A biztosító és a helyreállítást végző szakvállalkozás eltérően ítélheti meg egy adott beavatkozás szükségességét.

Ilyen esetben a szárítás műszaki indokoltsága nedvességmérési eredményekkel, állapotfelméréssel és megfelelő dokumentációval támasztható alá.

A dokumentált műszaki szükségesség azonban önmagában nem garantálja, hogy a biztosító a teljes költséget megtéríti.

A DRYCON Hungary Kft. nem vállal garanciát a biztosítói költségtérítés elfogadására.

Hogyan határozható meg a vízkármentesítés várható költsége?

A költségeket elsősorban a károsodott terület nagysága, az érintett épületszerkezetek kialakítása, az átnedvesedés mértéke és a szükséges technológia határozza meg.

A költségeket befolyásolhatja a szárítás időtartama, a berendezések száma, az ellenőrző mérések és az esetlegesen szükséges bontási vagy helyreállítási munka is.

A DRYCON Hungary Kft. a rendelkezésre álló műszaki információk és szükség esetén helyszíni felmérés alapján készít egyedi ajánlatot.

Milyen esetekben érdemes a DRYCON Hungary Kft.-hez fordulni?

Elsősorban olyan vízkárok esetén, amikor feltételezhető, hogy a nedvesség az épületszerkezetek belsejébe is bejutott, és a természetes száradás eredményessége bizonytalan.

Különösen indokolt lehet a műszeres vizsgálat jelentősebb csőtörések, elázott padlószerkezetek, kiterjedt beázások, valamint ipari és kereskedelmi létesítmények vízkárai esetén.

Társaságunk a károsodás mértékének és a helyreállítás műszaki lehetőségeinek figyelembevételével tesz javaslatot a szükséges beavatkozásokra.

Célunk a műszakilag indokolt, arányos és ellenőrizhető helyreállítási megoldások meghatározása, a várható költségek és a biztosítói kárrendezés korlátainak figyelembevételével.

Párátlanítás

Mit jelent az ipari párátlanítás?

Az ipari párátlanítás során speciális páramentesítő berendezésekkel csökkentjük a levegő nedvességtartalmát. Célja a megfelelő páratartalom biztosítása, a száradási folyamatok elősegítése és a nedvesség okozta problémák mérséklése.

Mikor lehet szükség párátlanításra?

Elsősorban magas páratartalmú helyiségekben, építési és felújítási munkálatok során, illetve olyan területeken, ahol a nedvesség páralecsapódást vagy penészesedést okozhat.

Milyen berendezésekkel történik a párátlanítás?

Nagy teljesítményű, professzionális kondenzációs vagy adszorpciós páramentesítő gépekkel. A megfelelő berendezést a helyiség mérete, hőmérséklete és páratartalma alapján választjuk ki.

Mennyi idő alatt csökkenthető a páratartalom?

Ez a helyiség méretétől, hőmérsékletétől, a kezdeti páratartalomtól és a folyamatos nedvesség-utánpótlástól függ. A szükséges időtartam minden esetben eltérő lehet.

Segíthet a párátlanítás a penészesedés megelőzésében?

Igen. A levegő páratartalmának megfelelő szinten tartása csökkentheti a penészesedés kialakulásának kockázatát. A már kialakult penészesedést azonban a párátlanítás önmagában nem szünteti meg.

Alkalmazható párátlanítás építkezéseken?

Igen. A páramentesítő berendezések elősegíthetik a frissen elkészült vakolatok, aljzatok és más nedves építőanyagok száradását, a technológiai előírások figyelembevételével.

Elegendő a szellőztetés a magas páratartalom csökkentésére?

Nem minden esetben. A szellőztetés hatékonysága a külső levegő hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függ. Kedvezőtlen körülmények között a gépi párátlanítás hatékonyabb megoldást jelenthet.

Milyen helyiségekben alkalmazható ipari párátlanítás?

Lakóépületekben, pincékben, raktárakban, irodákban, üzemi és ipari létesítményekben egyaránt alkalmazható, amennyiben a műszaki feltételek megfelelőek.

Folyamatosan működnek a páramentesítő berendezések?

A berendezések működhetnek folyamatosan vagy páratartalom-szabályozással. Az üzemeltetési módot az elérni kívánt páratartalom és a helyszíni körülmények határozzák meg.

Hogyan határozható meg a párátlanítás költsége?

A költség elsősorban a szükséges berendezések számától, teljesítményétől és az üzemeltetés időtartamától függ. A DRYCON Hungary Kft. az adott feladathoz igazodó egyedi ajánlatot készít.

Nem találta a választ?

Írjon nekünk